ubersetzung-forditas

Hangsúlyozni szeretném itt, hogy célom ez esetben nem gazdasági indíttatású, vagyis nem az, hogy a jelenleg legdivatosabb, legtöbbet játszott reklámklipeknek csináljak további reklámot, sokkal inkább az, hogy az általam több éve gyűjtött anyagból kiemeljem azokat a példákat, amelyek az értekezés szempontjából relevánsnak, sokatmondónak tekinthetők, és messze túlmutatnak nyelvi leleményesség tekintetében esetleges utódaikon. (Mindez természetesen egyéni megítélés kérdése, így a szakma képviselőitől, és hasonló témával foglalkozó kollégáimtól is szíves elnézést kérek, ha más állásponton vagyunk/lennénk!)

übersetzung fordítás

Teljes egyezőség mutatható ki a fordításban a lexikai, morfológiai és szintaktikai szinteken

„Der erste Wolf, der backen kann.”

„Az első farkas, amelyik sütni tud.”

A lexémák szintjén itt az appellatív jelleget, a szlogennek a „farkas” főnévnek (ebben az esetben a márkanév) mindkét nyelvben a sütés folyamatához kapcsolódó szokatlan asszociációja kölcsönzi, a vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat: a két nyelvben szintaktikailag pedig tökéletesen megegyezik.

übersetzungsbüro ungarisch deutsch

„Katzen würden Whiskas kaufen.”

„A macskák Whiskast vennének.”

Ugyanezt figyelhetjük meg a fenti egyszerű mondatban is. Magáról a termékről, annak jellegéről, minőségéről a szlogen explicit módon verbálisán semmit nem közvetít, a reklámklip segítségével, a látottak alapján azonban az a macskatulajdonosokban az ő személyes megszólításuk nélkül is képes kiváltani egyfajta „azonosulási folyamatot”, ahogy azt Möckemann és Zander nevezi, azt sugallva nekik, hogy kedvencüknek akkor szereznek örömet, ha Whiskast vásárolnak számukra.

ungarisch onlinemarketing

„Ist der neu? Nein, mit Perwoll gewaschen.”

„Új? Nem! Perwollal mosva.”

Gyakorlatilag azonos lexémák alkalmazásával éri el hatását a fent reklámozott mosópor szlogenje is, fülünk – talán kissé nehezen, de – már megszokta a magyar ember számára a célnyelvben kissé szokatlan particípiumot, amely a fordításban a tökéletes morfológiai egyezést is biztosítja. A minimális tipográfiai különbség, amely itt felfedezhető a többtagú szlogen ortográfiai tagolásánál, a szintaktikai egységet valójában nem módosítja. A szerző és a fordító is előszeretettel él itt a reklám ,,bevált” elemeivel, a már amúgy is pozitív asszociációkat kiváltó kulcsszavak („neu” „új”) használatával és a tagadó forma azon erősítő hatásával, amely a néző számára egyértelműen fokozást sugall. Értsd: valami még az „újnál” is szinte jobb és szebb, úgymond hosszú távon és megbízhatóan tökéletes lehet, ha megtaláljuk a megfelelő módszert annak ápolására.

Ennek a fordítási módszernek az alkalmazására sorolhatjuk fel a legtöbb példát, álljon itt még néhány, immár további részletes magyarázat nélkül: „Red Bull verleiht Flügel.” ,”A Red Bull szárnyakat ad.” „Siemens. Wir gehören zur Familie.” „Siemens. A családhoz tartozunk.”, „Seat Leon. So stark wie er aussieht.” – „Seat Leon. Olyan erős, amilyennek látszik.”, „Milka. Die zarteste Versuchung, seit és Schokolade gibt.” – „Milka. A leggyengédebb csábítás, mióta csokoládé létezik.”, „Alles für den Fuß” – „Mindent a lábnak „ (Scholl), stb.

ungarisch übersetzung

Ekvivalencia, amely szintaktikai különbségekkel jön létre a fordításban, hogy a célnyelv szintaktikai sajátosságait a legteljesebb mértékben figyelembe vegye
A kéttagú szlogent – mint az oly sokszor előfordul – a márkanév vezeti be mind a német, mind a magyar változatban. Itt is találkozhatunk a „Gesundheit” – „egészség” főnevekkel, amelyek kulcsszóként, „varázsszóként” hatnak a reklám nyelvében. A szintaktikai szerkezet szintjén itt azonban jelentős különbséget figyelhetünk meg. Míg a német verzióban vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat szerepel, addig a magyar jelzős szerkezetet választ, hogy a vásárló figyelmét a termékre felhívja, hiszen ez a célnyelvi befogadó olvasatában nyelvileg természetesebbnek hat.

„Airwaves. Draufbeißen. Durchatmen.”

„Airwaves. Harapjon rá és fellélegezhet.”

Itt a példában szintén olyan fordítási megoldást választottak, amely a célnyelv, azaz a magyar struktúrájához közelebb áll. Míg a német lényegre törő infinitívek a felszólítás kritériumainak teljes mértékben eleget tesznek, addig ugyanennek a megoldásnak az átvétele a mi fülünk számára stilisztikailag olyan erősnek hatna, hogy – lévén kategorikus parancsról, utasításról szó – inkább csökkentené, mint növelné vásárlói kedvünket. A magyarban a felszólító mód használata, az appelláció személyes jellege sokkal inkább tanácsként hangzik, és az ez állal elérhető pozitív hatásra történő utalás sem marad el, a meggyőzés ereje ez által tehát sokkal nagyobb lehet.

közösségi média marketing német

„Nivea. Eine natürliche und schöne Bräune auch ohne Sonne.”

„Nivea. Napbarnította bőr nap nélkül is.”

A különbség ebben a fordításban a lexémák és a morfológia szintjén mutatkozik meg, ám az ekvivalencia megvalósulása tagadhatatlan. „A természetes és szép barnaság” (nyers fordításban) és a „napbarnította bőr” egyértelműen szinonimáknak tekinthetők a szlogen olvasatában, a német és a magyar jelzős szerkezetben azonban itt a lexikai elemek esetében a fordításban időnként megfigyelhető, a fordításelméletből ismert „jelentés–áthelyezés” jelenségével találkozunk. Az egyes jelentéseket ez esetben ugyanis a mondat más helyén, más szófaj segítségével adjuk vissza.

Nincs egyezés a lexikológia, a morfológia és a szintaxis szintjén

Ahol a lexikológia szintjén egyezőség nincs, ott sok fordító megtorpan, fordíthatatlanságról beszél, bizonyos, az ekvivalencia tágabban értelmezett létrejöttét azonban ebben az esetben sem tagadhatjuk, csak az itt egy magasabb, elvontabb szinten, tisztán az asszociációk szintjén valósul meg. Gondoljunk csak a következő régebbi szlogenre és német, ill. magyar reklámklipre:

„Knorr. Essen mit Lust und Liebe.”

„Knorr. Mindennap új varázslat.”

német magyar fordítóiroda

A szlogen elején feltüntetett márkanév már eleve utal arra, hogy ugyanazon termékre szeretnék a vásárló figyelmét felhívni. Ha a televíziót nézve a képi és hanghatásokat is egybevetjük, egyértelműen kiderül számunkra, hogy ugyannak a klipnek a „lefordított” változatáról van szó. Pedig a kéttagú szlogen második részében a szöveg szintjén gyakorlatilag semmi azonosságot nem találunk a fent említett szinteken. Kérdés, fordításról van–e szó ebben az esetben. A válasz itt ismét az elért hatásban keresendő, tehát abban, hogy tágabb értelemben megvalósul–e az ekvivalencia. (Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy a Reiß szövegtipológiája szerinti audio–mediális elemeket is figyelembe kell vennünk a fordításban, amennyiben valamilyen „közvetítő közeggel” – itt: zene – találkozunk. Ekkor a fordításban, fordíthatóságban az ún. „kiénekelhetőség” igen nagy szerepet játszik.)

Visszatérve eredeti kérdésünkhöz, ajánlott itt a lexémák szemantikai elemzése. Az „Essen” szó a maga „étkezés, evés” jelentésével a tökéletes hétköznapiságot sugallja, éppúgy, mint a magyar verzióban a „mindennap” szó. A „Lust und Liebe” – „Jókedv és öröm” pedig a maximálisan pozitív hozzáállást, ígéretet érzékeltetik, majdnem olyan hatásfokkal, amellyel a magyarban a „varázslat” szó bír. Véleményem szerint tehát az ekvivalencia ebben az esetben – tágabb értelemben – megvalósul, a vevő bíztatása, ösztönzése a pozitív kulcsszavak segítségével megtörténik.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s